A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot.

 

Az átváltási árfolyamot 2014 a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB 2014 november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,5 forintos, az eurónál 309 forintos, a japán jennél pedig 2,16 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.

 

Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azok is kérhetik mellőzésüket, akiknek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni.

 

Azaz január elsejétől fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket a bankok, a 2015. év február elsején életbe lépő a fair banki törvénynél és az elszámolásnál, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak. Az MNB mindvégig felügyeli az elszámolás folyamatát, és az érintett ügyfeleket folyamatosan tájékoztatja.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.