Ha például a társaság jogszerűtlenül megtagadja egy szerződés teljesítését, akkor – függetlenül attól, hogy ebben a vezető tisztségviselő csupán döntéshozóként járt el vagy képviselőként is közreműködött – a társaság követ el szerződésszegést, tehát az ebből a szerződésszegésből a másik szerződő félnél keletkező kár okozója maga a társaság, nem pedig a vezető tisztségviselő.

 

Ilyen esetben az okozott kárért maga a társaság felel a szerződésszegéssel okozott károk szabályai szerint; a vezető tisztségviselő által okozott kárért való felelősség szabályainak alkalmazására nem kerülhet sor, az ilyen károkkal kapcsolatban tehát a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége nem merülhet fel. Ezekben az esetekben a vezető tisztségviselő eljárása a társaság saját cselekedetének minősül.

 

 

Alapvetően két esetben mondhatjuk azt, hogy a károkozó magatartás a társaság magatartása.

 

Az egyik az, amikor a vezető tisztségviselő szigorúan az ügyvezetői feladatai keretében jár el, azaz a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket hoz, amelyek végrehajtása eredményezi a kár bekövetkezését.

 

A másik pedig az, amikor nem csupán döntést hoz, hanem – annak végrehajtása során vagy akár anélkül – ő maga a társaság képviselőjeként el is jár.

 

 

Azaz önállóan felel a vezető tisztségviselő azokért a károkért, amelyeket e tisztségétől függetlenül, tisztán magánemberként okozott, másrészt viszont a jogi személy felel önállóan azokért a károkért, amelyek okozását a jogi személynek kell betudni. Azaz az Új Ptk. szóban forgó rendelkezésének, azaz a vezető is jogi személy egyetemleges felelőssége azokban az esetekben amelyek, amik nem tartoznak ezekbe a „tiszta” kategóriákba.

Bővebb információ: http://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag:www.vallalkozo.info/hirek/a-vezeto-tisztsegviselo-altal-harmadik-szemelynek-okozott-kar-az-uj-ptk-ban

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.