Ki köthet kollektív szerződést?

 

a) a munkáltató:

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, illetve több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet köthet. A munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet, azaz több munkáltató által kötött kollektív szerződés esetében a munkáltató további kollektív szerződés kötésére nem jogosult.

 

b) a munkavállalók közössége: a szakszervezet

Másik oldalról kollektív szerződés megkötésére jogosult a szakszervezet. Ez esetben is egy vagy több szakszervezet is lehet szerződő fél. Egy feltétel, hogy ténylegesen az adott munkáltatónál dolgozókat képviselje, ezért szükséges meghatározni, melyik szakszervezet jogosult KSZ kötésére, hiszen több is működhet, egy munkavállaló több szakszervezetnek is lehet a tagja.

A szabályozás a kollektív szerződéskötési képességet (már nem az üzemi tanács választása eredményéhez köti, hanem) a munkavállalók szakszervezeti tagságához, illetve ennek létszámához kapcsolja. Az a szakszervezet jogosult kollektív szerződés kötésére, amelynek tagjai száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10 százalékát. Kollektív szerződéskötésre jogosult a szakszervezeti szövetség is, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a tagságra vonatkozó feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák. A munkavállalói létszám megállapításának alapja: a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszám.

A kollektív szerződések legfontosabb célja a munkabéke fenntartása olyan módon, hogy a szerződést kötő felek – a szakszervezet és a munkáltató – egyetértésben szabályozzák viszonyukat és rögzítsék a munkavállalókra vonatkozó kedvezőbb feltételeket.

Több szakszervezet esetében a törvény koalíciós kényszert ír elő, de csak azon szakszervezetek számára, akik önállóan is elérik a tíz százalékos létszámküszöböt. A tíz százalékos létszámküszöb elérésére azonban nem hozható létre koalíció. Ha több szakszervezet együttesen jogosult kollektív szerződés kötésére, a tárgyalásból és a megállapodás aláírásából egyik jogosult szakszervezet sem hagyható ki, olyan esetben sem, ha az együttes szerződéskötés a szakszervezetek egységes álláspontjának hiányában, nem sikerül. Több jogosult szakszervezet esetén tehát kollektív szerződés csak akkor jöhet létre, ha a szakszervezetek (taglétszámuk egymáshoz viszonyított arányától függetlenül) minden kérdésben meg tudnak egymással is állapodni (közös álláspontot képviselnek). Ez a megoldás szükségtelenné tette a szakszervezetek egymással szembeni együttműködési kötelezettségének előírását.

Az Mt. nem választja el a kollektív tárgyaláson való részvétel jogát a kollektív szerződéskötési jogtól. Ennek alapján a kollektív tárgyaláson is csak a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek jogosultak részt venni.

Ha egy szakszervezet a kollektív szerződés megkötését követően éri el a tíz százalékos létszámküszöböt, s válik ezáltal kollektív szerződés kötésére jogosulttá, az a KSZ módosításának sajátos esete, amelynek során az új jogosult szakszervezet jogosult kezdeményezni a kollektív szerződés módosítását. A módosítási tárgyaláson azonban csak tanácskozási joggal vehet részt.

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/kollektiv-szerzodes-ksz-elonyei

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.