Egyrészről azt hogy ez egy mögöttes felelősség, a Kkt. tagjainak vagy Bt. beltagjainak felelőssége csak akkor áll be, ha a társasági vagyon nem volt elegendő a követelés kielégítésére.

Másrészről jelenti azt is, hogy ha sor kerül a Kkt. tagok/Bt. beltagok helytállására, akkor viszont felelősségük korlátlan, vagyis mindenért felelnek ameddig tudnak, azaz a teljes magánvagyonukra is kiterjedő a helytállási kötelezettségük a társaság tartozásaiért. Továbbá egyetemleges is ez a felelősség, helytállás. Ez mit jelent?

Akik egyetemlegesen felelnek, azok között bár a tartozás megoszlik, kifelé ez nem számít, a hitelező követelheti bármelyiküktől az egész tartozást. Azaz a Kkt. bármely tagja köteles a teljes kötelezettségért helytállni, a hitelező dönthet, mindenkitől a ráeső részt követeli vagy egy tagtól követeli az egész tartozást/kötelezettség teljesítést. Ha egy tag teljesített/fizetett aztán követelheti a többi tagtól a megtérítést.

Azaz az egyetemlegesen felelősek, vagyis a Kkt. tagjai és a Bt.-nél, ha több beltag van akkor a beltagok és bármelyikükkel szemben az egész követelés érvényesíthető.

De mi a helyzet a kültaggal? A betéti társaság kültagja csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – törvényben (Gt.) meghatározott kivétellel - nem felel. Ha tehát a kültag betétjét a társasági tartozások felemésztik, őt sem újabb befizetésre, sem a társasági tartozások kiegyenlítésére nem lehet kötelezni. Arra viszont köteles, hogy vállalt vagyoni betétjét teljesítse persze, az a társaságé lesz.


Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/kktbt-felelosseg-1-a-tarsasag-felel