Kkt. és bt. megszűnése (1) – tagok döntése
A közkereseti (kkt.) és a betéti társaság (bt.) jogutódlással (átalakulás) vagy jogutód nélkül szűnik meg. Az első esetben a társaság megszűnik, többé nem létezik, nem végez tevékenységet többé és a jogokkal és kötelezettségekkel - optimális esetben – elszámol. Ha viszont jogutódlás következik be, akkor a társaság ugyan eredeti formában nem fog létezni többé, de lesz egy másik társaság, amelyre úgymond átszáll a vagyona, jogai és kötelezettségei.
A megszűnésnek sok oka lehet, a legegyszerűbb ha így döntenek a tagok. Ennek indoka lehet, hogy már nem rentábilis, azaz nem éri meg a tevékenység, vagy csak már nem kívánnak együtt dolgozni, ez irreleváns jogi szempontból, a lényeg, hogy ha közös akarttal létre lehet hozni egy jogi személyt, akkor meg is lehet szüntetni azt.
A társaság jogutód nélküli, valamint jogutódlással (átalakulással) történő megszűnésének az elhatározásához a tagok gyűlésének, tehát a társaság valamennyi tagjának az egyhangú határozata szüksége. Ehhez tehát egyetértés kell. Mivel a társaság valamennyi tag konszenzusával jött létre, nyilvánvaló hogy nemcsak az így megkötött társasági szerződés módosítása, hanem a társaság megszüntetésének az elhatározása is csak a tagok egyhangú döntésén alapulhat.
