MIT JELENT AZ ÁGAZATI KSZ?
A kollektív szerződések jogát már bemutattuk átfogóan. (A kollektív szerződés fontos nagyobb munkáltatóknál való elhelyezkedés és sok munkavállalót foglalkoztató cégek életében, és számos munkajogi-szervezési előnye van, a munkáltató és a szakszervezet kötheti meg és a legfontosabb munkajogi kérdéseket tartalmazhatja. Jogszabályokhoz való viszonya ld.: 2015.07.29. napi tájékoztató. Fontos kérdés a KSZ hatálya és felmondhatósága. Üzemi megállapodással való viszonya.)
Az ágazati kollektív szerződés
Az ágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.
Az ÁPB kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében!
Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető. A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az ÁPB valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet. Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult. Ha ez nem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát.
A kollektív szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.
Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra, és ahhoz csatlakozni is lehet.
Így lehetséges egy-egy ágazat szabályainak közös rendezése, amely példaértékű, és bevett szokássá válhat. Egységes munkafeltételek megteremtésére is alkalmas a KSZ. Az adott ágazat tekintetében a kollektív szerződés segít megteremteni annak lehetőségét, hogy adott foglalkoztatási szektorban elkerülhetővé váljon a nagymértékű különbség.
/2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről/
Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
