Az új Ptk. bevezető rendelkezéseivel összefüggésben kiegészíti az Mt. általános magatartási követelmények alcímét a felróhatóságra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, vagyis a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható és saját felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett.

Az Mt. joggal való visszaéléssel kapcsolatos szabályozása kapcsán kiegészül azzal, hogy ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

 

Az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók, tehát a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott. A sérelemdíjjal összefüggésben az Mt. több ponton módosul, így a kárfelelősség új szabályai az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzés esetében is irányadóak lesznek.

 

Az új Ptk. változást vezet be a cselekvőképességi szabályok körében, ezért módosulnak az Mt. jognyilatkozat tételére vonatkozó szabályai. Az Mt. jelenleg hatályos szövege szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Míg a módosítás értelmében a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Ennek indoka, hogy cselekvőképességet csak ügycsoportra lehet jövőben korlátozni.