Az első esetben a felek között fennáll egy szerződéses jogviszony, míg a második esetben ilyen nincs, ezen kívül okoz egyik fél a kárt a másiknak. A kontraktuális felelősség alapja a szerződésszegő magatartás, az ezzel okozott kár és a szerződés miatt fennálló felelősség, a szerződés pontos kötelezettségeket telepít a felekre ezek megszegésével okozott karok esetén – így logikusan - szűkebbek a felelősség alól való mentesülés (kimentés) estei. A delikutális felelősség esetén a károkozás kapcsán jön létre kapcsolat a felek között, a károkozás így csak úgymond valaki hibájából követhető el, így ennek alapja a felróhatóság, a nem megfelelő magatartás, amely a kárhoz vezetett.

 

Az Új Ptk. – amely szabályait alapvetően a kereskedelmi viszonyokra modellezi – abból indul ki, hogy a felek a szerződéskötés során a szükséges mértékben feltárták egymás előtt, hogy miért, milyen céllal kívánják az adott szerződést megkötni. A szerződéses jogviszonyokban okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettség szempontjából tehát nem releváns, hogy a szerződésszegő fél hogyan járt el, mennyire igyekezett teljesíteni, a kártérítési kötelezettsége alól a felróhatóság hiányára hivatkozva nem mentesülhet. E változás, úgymond szigorodás csak a kontraktuális (szerződési) felelősség szabályait érinti.

 

A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség továbbra is a károkozás felróhatóságán

alapul, ami azt jelenti, hogy a károkozó nem felel azokért a károkért, amelyek tekintetében bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.