Fontos változás, hogy jogi személlyé válik a közkereseti és a betéti társaság is! De facto most is így működnek, ez került elismerésre, emiatt nem kell társasági szerződést módosítani, csupán státuszuk változott, igazán csak jogtechnikai jelentősége van. Az új Ptk. közkereseti és betéti társaság esetében már nem üzletvezetésre jogosult tagokról rendelkezik, hanem a tagok által maguk közül választott ügyvezetőkről; erősítve ezzel is a jogi személy jelleget. Közkereseti és betéti társaság esetén az új Ptk. a tagok közül választott ügyvezetőkről rendelkezik, vagyis megszűnik a tagok automatikus képviseleti joga, és már nem üzletvezető lesz a minősítésük.

Ismét hárommillió forintban határozza meg a korlátolt felelősségű társaságok minimális törzstőkéjét, azonban lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését.

 

Az új Ptk. szerint részvénytársaság csak zártkörűen alapítható, nyilvánosan működő részvénytársaságnak pedig azon részvénytársaságok minősülnek, amelyek részvényei a tőzsdére bevezetésre kerültek. Kógenssé válnak/maradnak: saját részvény mértékére, megszerzésére és az azzal gyakorolható jogokra, valamint az osztalék, osztalékelőleg kifizetésére vonatkozó rendelkezések.

 

A társaság legfőbb szervére vonatkozó szabályokban érdemi változás nem történik, ugyanakkor általános lehetőséggé válik az ülés tartása nélküli határozathozatal. Diszpozitívvá válnak a határozathozatali arányokra vonatkozó rendelkezések, azaz ezektől el lehet térni.

 

Az új Ptk. a felügyelőbizottsági tagok minimális számát a gazdasági társaságok esetében határozza meg kógensen, 3 főben.

 

Eltérést engedő szabály a vezető tisztségviselők megbízatásának időtartamára vonatkozó rendelkezés, így amennyiben a létesítő okirat külön nem rendelkezik, a megbízatás öt évre szól.

 

Az új Ptk. nem mond ki külön kárfelelősségi szabályt a vezető tisztségviselő és a társaság vonatkozásában, hanem a jogi személy általános szabályai között rögzíti, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

 

A hatályos szabályozástól eltérően az új Ptk. lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság más társasági forma mellett egyesüléssé vagy szövetkezetté alakuljon át.

 

Az új Ptk. biztosítja annak lehetőségét is, hogy – korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság mellett – elismert vállalatcsoport tagja legyen a szövetkezet és az egyesülés is.

 

Az új Ptk. a jelenleg ismert és alkalmazott társasági joganyagnak azon részét emeli be a Ptk.-ba, amely anyagi jogi természetű, és amelynek absztrakciós szintje megfeleltethető a kódex jellegnek. Ebből következően kimaradnak az eljárásjogi, magyarázó jellegű, illetve közjogi elemeket hordozó rendelkezések. Ezeknek a rendelkezéseknek a Ptk. hatálybalépésével más jogszabályokban kell megjelenniük (nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás, a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó részletszabályok, szerződésmintával történő alapítás lehetőségének megjelenítése, gazdasági társaság tagjaira vonatkozó kizáró, eltiltást kimondó rendelkezések).