Az új rendelkezés szerint a jövőben a vezető tisztségviselők által a tisztségükkel összefüggésben külső feleknek okozott károkért már nem csupán a társaság lesz perelhető, hanem maga a vezető tisztségviselő is.

Amennyiben megállapíthatóvá válik, hogy a kárt a vezető tisztségviselők okozták a külső feleknek, a kárt szenvedettek nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona ellen is végrehajtást indíthatnak. Az új felelősségi szabály növeli a vezető tisztségviselők felelősségét.

Ha a bíróság kimondja a cég felelősségét a károkozásban, akkor ez könnyen annak a megállapításával fog együtt járni, hogy a vezető tisztségviselők kötelezettségszegése vezetett a káreseményhez. Ilyen helyzetekben az új Ptk. alapján a károsultak most már nem csupán a társaság, hanem az ügyvezetést ellátó magánszemélyek ellen is érvényesíthetik az akár nagy összegekre rúgó kártérítési igényüket.

Az új Ptk. hatályát megelőzően okozott károkra nem fog vonatkozni még ez a szigorú szabályozás. Igaz lesz ez a folyamatos károkozás során, még abban az esetben is, ha a tevékenység befejezése már az új Ptk. hatálybalépését követően következik be.

Az üzleti élet biztonsága és a visszaélések csökkentése érdekében szigorúbb lett a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felelősségének szabályozása. Az új Ptk. tartalmazza – a jelenleg a csődtörvényben található szabályhoz hasonlóan – hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése után a kielégítetlen követeléssel rendelkező hitelezők érvényesíthetnek a korábbi ügyvezetőkkel, és más vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt, ha azok a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jártak el.