Kutatás-fejlesztéssel és innovációval léphet ki hazánk a közepes fejlettség csapdájából, a gazdaságot tudás-intenzív alapokra helyezve – hívta fel a figyelmet Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár.

Az innováció a kulcs ahhoz, hogy Magyarország kilépjen közepes fejlettség csapdájából és gazdaságát tudás-intenzív alapokra helyezze. Az új K+F stratégia ezt az átalakulást szolgálja – jelentette ki Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a Szlovákia Magyar Közgazdászok Egyesületének nyitrai konferenciáján. A tudás-intenzív gazdaság felé vezető út meglehetősen költséges, és ezen költségek előteremtéséhez a makrogazdasági környezet most nem túl kedvező.

– A kiskereskedelmi forgalom 13 százalékkal esett, öt-hét százalékkal az ipari termelés, több mint két százalékkal esett vissza, csökkentek a reálbérek, 3. negyedévben vagyunk technikai recesszióban, tehát, az egyensúly megtalálása is kihívás – mutatott rá.

Ennek ellenére a helyettes államtitkár szerint nincs más út, mint a tovább forszírozni a tudás intenzív gazdasági megvalósítását célzó átalakulást, mert világosan látszik, hogy pusztán FDI (működő tőkebefektetés) vezérelte gazdasággal, illetve extenzív növekedéssel nem lehet a fejlett országok sorába emelkedni. – A következő fél-egy évben a magyar gazdaság a legtöbb stratégiai pillérének meg kell újulni, és meg is fog újulni – nyomatékosította Csepeti Ádám.

Tudományos eredményből üzleti értékajánlat

A K+F végső célja az innováció (K+F+I), vagyis, olyan új termék, vagy szolgáltatás létrehozása, amiért a világpiacon piacon is fizetnek. A Közép-európai vállalkozások azonban – mivel többnyire nagyon nehezen férnek hozzá a világpiacra vezető értékesítési csatornákhoz – nehezen tudják kiteljesíteni tudományos know-how-jukat.

– Ahhoz, hogy ez változzon, érdemben kell javítani a piacra jutási esélyeket. Egyebek mellett a szabadalmi díjakat – amelyek tíz évre vonatkozóan Európában Magyarországon a legmagasabbak – csökkenteni kell – közölte a helyettes államtitkár.

Napirenden a gyógyszeripari különadók kivezetése

Mivel a gazdasági transzformációra fordítható források végesek, „oda kell jelentős erőforrásokat allokálni, „ahol fenn vagyunk a focipályán és nagy növekedési potenciál van”. Annál is inkább, mivel az USA és Kína kivételével egyetlen ország sem vállalkozik arra, hogy minden területet azonos intenzitással fejlesszen, vagyis, a nemzetközi trend is a specializáció irányába mutat.

A kormány által már elfogadott hazai K+F stratégiában az egészség-, és gyógyszeripar, illetve mobilitás mellett új fókuszterület a védelem és biztonság, míg a digitalizáció és zöldipar minden területen prioritást élvez. Az új iparpolitika fókuszai – nem véletlenül – teljes mértékben összhangban vannak a K+F stratégia prioritásaival.

– A járműipar továbbra is nagyon fontos szerepelő lesz a magyar gazdaság fejlesztésében, csakúgy, mint az egészség-, és gyógyszeripar. Utóbbi támogatásaként a gyógyszerpari különadók kivezetése már napirenden van. Fókusz terület továbbá az élelmiszeripar, ahol „elsősorban magyar bajnokainkat fogjuk tovább fejleszteni annak érdekében, hogy a külpiacokon erőteljesebben tudjanak megjelenni – emelte ki Csepeti Ádám.

A TOP10 és a dollármilliárdok

A K+F-ben élen járó országok listáját GDP arányosan toronymagasan Izrael vezeti, abszolút értékben természetesen, az USA az első, de a maga GDP arányos 2,5 százalékos K+ F büdzséjével ott van a TOP 10-ben Kína is. A cégek TOP10-ében a legmagasabb – évi 40 milliárd dolláros – K+F költést az Amazon produkálja, 27 milliárdos büdzséjével a Google a második, a Huawei pedig, a harmadik helyet foglalja el 22 milliárd dolláros éves költésével.

A Richter Nyrt, ami Nyugat és Kelet közötti viszonylatban az egyik legfejlettebb cégnek tekinthető, évente „mindössze” 160 millió dollárt fordít K+F-re. Ez is világosan mutatja, hogy térségünkben a K+F ráfordításai messze alatta maradnak a vezető innovátor országok ilyen célú költéseinek.

Innováció az idegenforgalomban

Peter Drucker, a harmincas évek Amerikájának legsikeresebb üzleti közgazdásza azt állította, hogy minden innováció forrása a fogyasztó, a fogyasztói preferenciára kell a vállalkozásoknak ráugrani, ha kiemelkedő eredményeket akarnak elérni. Hasonló véleményen voltak a nyitrai közgazdász Matus Tibor, a Szlovákia Magyar Közgazdász Társaság igazgatója, a Makronóm Intézet gazdasági elemzője által moderált idegenforgalmi szekciójának megszólalói is. Úgy vélték, ahhoz, hogy innovatív turisztikai terméket tudjanak létrehozni, elsősorban a vendéget kell ismerni. A leginkább fókuszban lévő vendég pedig most nem más, mint a kínai turista, aki kényes az igénybe vett szolgáltatások ár-érték arányára, és elvárja, hogy a programja minden nap zsúfolt legyen.

A rendezvény részletes programját ide kattintva tekintheti meg:

Cikk szerzője: Dombi Margit