A Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarája meghívására Nagykárolyban találkoztak a KMVNF tagszervezetei. A hasznos és meghitt hangulatú találkozónak a város legfőbb nevezetessége, a Károlyi-kastély adott otthont, ami nem kis részt Kovács Jenő polgármester erőfeszítéseinek köszönhetően pár éve már régi fényében pompázik, s ahol a gondolkodás középpontjában az eszmecsere fókuszában az üzletkötés, az üzleti ökoszisztéma megteremtése állt.
Üzlet nincs kapcsoltat nélkül, a kapcsolathoz, pedig, találkozni és beszélni kell egymással. Erre hívta fel a figyelmet a találkozó során Márkos Tibor, a Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarájának alelnöke, az esemény egyik szervezője. A vendéglátók ezt a célt nagyon nívós programokkal is igyekeztek szolgálni: a nagykárolyi polgármesteri hivatal, és persze, a Károlyi kastély mellett a szatmárnémeti Püspöki Palota, Székesegyház és Megmaradás Háza mellett a Károlyi grófok könyvtárát és kriptáját is megmutatták a részvevőknek Kaplonyban. Az estékből pedig, a pincelátogatás sem maradhatott ki.
A KMVNF rendezvényei meglehetősen konzekvensen szerveződnek az üzlet körül, ami természetesen, aligha tekinthető véletlennek, mivel legfőbb törekvésük Czomba Csaba elnök frappáns megfogalmazásában az „egymásból megélés” vagyis, a kölcsönösen előnyös üzletek létrejöttének elősegítése, az ezt támogató környezet létrehozása, dinamikájának erősítése.
Az Európa fejlettebb országaihoz való felzárkózás, az ezekkel az piacokkal kiépülő üzleti kapcsolatok iránti természetes érdeklődé ugyan némiképp ellene hat a magyar–magyar kapcsolatok gyors izmosodásának, de egyre több este példázza, hogy az „Adjunk üzletet egymásnak” gondolata kölcsönösen előnyös pozíciók eléréséhez, harmadik országokban történő kiteljesítéséhez vezethet.
Erre az alig több mint fél évtizedes múltra visszatekintő szervezet életében már szép számú példát találunk. Így találtak egymásra ipari automatizálással, a mezőgazdaság különböző ágaival, vagy éppen, a helyi termékekkel foglalkozó vállalkozások. Jöttek létre tartós üzleti kapcsolatok vajdasági és erdélyi, vagy éppen, vajdasági és felvidéki vállalkozások között is, amikre korábban azért, kevésbé akadt példa. Számos terület ígérete, de a turizmusban további nagy lehetőségek rejlenek, ahogyan arra Lőrincze Péter, a VOSZ elnöki főtanácsadója és tiszteletbeli társelnöke is felhívta a figyelmet.
Czomba Csaba szerint nagyon fontos, hogy a határon túli vállalkozók érezzék, mennyire fontosak, mennyire fontos az a szerep, amit szűkebb hazájukban vállalnak. Ezért is nagy eredmény, hogy idéntől nem két-, hanem három határon túli vállalkozó részesülhet a Vállalkozók Napján kiosztásra kerülő Prima díjban.
Czomba Csaba elnöki köszöntője után Dinya Judit a Kolozsvári Főkonzulátusi külügyi attasé, Kovács Jenő, nagykárolyi polgármester, Lieb Mihály SzKK elnök is üdvözölte a találkozó résztvevőit.
Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese a köszöntésen túlmenően kiemelte, a szervezet küldetése a magyar vállalkozók és munkaadók tevékenységének és hosszútávú, sikeres működésének támogatása, elősegítése. Tevékenységük alappilléreit az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a vállalkozások fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás képezik. A VOSZ aktív tagjainak száma jelenleg eléri a 25 ezer főt. Ezek mintegy negyedmillió embert foglalkoztatnak, összesített árbevételük 13,6 milliárd forint. A VOSZ ernyőszervezetként mintegy 65 ezer vállalkozást ér el. Ezek együttesen a GDP 54 százalékát adják, összesített árbevételük pedig, 35,5 milliárd forint.
Szili Katalin, a kormányfő főtanácsadója, az Országgyűlés volt elnöke az Alaptörvény szavaira hivatkozva hangsúlyozta: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, amint ez számos formában meg is mutatkozik. Ugyanakkor figyelmeztetett: nemcsak a piacon, de a lét minden más aspektusában is azzal szembesülünk, hogy véget ért kiszámíthatóság kora, véget ért a válságok és konjunktúrák periodikus váltakozásának időszaka. – Válságok és háborúk korát éljük. A világot olyan turbulenciák uralják, amikre nagyon nehéz felkészülni. A vállalóknak mégis ezt kell tenniük, mert nélkülük sok egyéb mellett a határon túli magyarság szülőföldön maradása is reménytelen elvárás – mutatott rá újfent Szili Katalin.
Hajnal Virág – aki az eseményen távollétében Nagy Zsoltot Key mentort, az Erdélyi Mentor Program összefogóját is képviselte – örömmel állapította meg, hogy a határon túli magyar vállalkozói közösségekben egyre határozottban van jelen egy olyan nagyvállalkozói réteg, amelyiktől az új generáció legjobbjai tanulhatnak. Ennek a helyben nélkülözhetetlen gyakorlati tudásnak az átadására szervezték és szervezik a mentorprogramokat, amelyek nagyon sikeresnek bizonyulnak. Kezdetben különösen a Vajdaságban hozott komoly eredményeket a program, most viszont, Erdélyben is figyelemre méltó programokat szerveznek.
Ahogyan az a bemutatkozásokból kiderül, a fiatal generációk mentorálása, támogatása valamennyi határon túl vállalkozói egyesület programjában jelen van valamilyen módon. Ilyen eredményről és törekvésekről számolt be Márkos Tibor mellett Staharoczki Zoltán, a Máramarosi Magyar Vállalkozók Egyesületének elnöke, Nagy Imre a Szilágy megyei Vállalkozók Klubja elnöke és Gönczi József a ROVE Bihar megye, Romániai Vállalkozásokért Egyesület elnöke is. Utóbbi szavaiból kiderült: tíz vállalkozást sikerült pár éven belül támogatniuk abban, hogy elinduljanak, illetve stabilizálják, erősítsék piaci pozícióikat.
Dr. Szabó György a Nyíregyházi Egyetem rektora, aki diplomáját tekintve mérnök, maga is a piac fontosságáról beszélt, amitől ma már az oktatás sem mentes, hiszen olyan szakembereket kell képezniük, akik kellenek a piacnak, akik elboldogulnak a piacon. A rektor szerint az NYE-ben ez a felismerés már gyökeret vert, ami az előrehaladást némiképp lassítja, hogy az egyetemnek túl nagy a merítése, túl sok mindenre koncentrál, túl sok szakkal rendelkezik.
A résztvevők pich bemutatkozásával Márkos Tibor moderálásának köszönhetően április 19-i konferencianap zárása igazán pörgősre sikerült. Több mint tucatnyi vállalkozó villantotta fel három percben cége tevékenységének legfontosabb elemeit. A vállalatirányítástól a kereskedelem legkülönbözőbb területein keresztül az agráriumig nagyon sokféle cégprofil terítékre került. A Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója azonban, ezt az alkalmat is arra használta fel, hogy szervezetét még jobban megismertesse. Emlékeztetett, szervezetük alapító tagja a KMVNF-nek, és nagyon fontosnak nevezte azt a mindenki által elérhető elektronikus felületet, ami maga is sokat segít abban, hogy a vállalkozók fizikai határok nélkül tudjanak egymásnak üzletet adni.