2016. július 08-án hatályba lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) módosítása. A módosítás szövege az „egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2016. évi LXXIX. törvény 3. fejezetével (6-24.§) került kihirdetésre.

A legnagyobb horderejű változások a munkavédelmi érdekképviselet szabályozási területén következtek be, erre való tekintettel, e témakörrel kapcsolatban, az alábbiakban külön tájékoztatást adunk.

Az új szabály szerint munkavédelmi képviselő választás kötelezettsége minden olyan munkáltatót érint, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. (Az eddigi szabályozás szerint ez a kötelezettség csak a Munka törvénykönyve alá tartozó és legalább 50 munkavállalót foglalkoztató munkáltatókra terjedt ki.)

A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Ez a kötelezettség a munkáltatót attól függetlenül terheli, hogy a munkavállalók, vagy a szakszervezet a választást kezdeményezik-e.

A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés fő szabályait, az ehhez tartozó technikai előírásokat továbbra is az Mvt. 70-79. §-a tartalmazza, ezek most részben módosultak, illetve kiegészültek két új §-al, amelyek közül az Mvt. 82/D§ d) pontja a munkavédelmi képviselő akadályoztatása és jogainak gyakorlása miatti hátrányos intézkedés esetében kiszabható közigazgatási bírságról intézkedik, illetve az Mvt. 90.§-a a választások megtartásának határidejét írja elő. (Ahol eddig nem tartottak választást, és az új szabály szerint ez kötelezővé vált, ott a törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül meg kell tartani a választást, tehát a végső határidő 2017. január 8.)

A témával kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében az Mvt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényre (továbbiakban: Mt.), illetve más jogszabályokra hivatkozik.

Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavédelmi képviselők már a törvénymódosítás előtt megválasztásra kerültek, ott a meglévő munkavédelmi képviselők mandátumának lejártáig nem kell új választást tartani, ahol viszont még nincsenek munkavédelmi képviselők ott a választást 2017. január 8-ig meg kell tartani.

Jelen tájékoztatásunkhoz az alábbiakban idézünk egy részletet egy Legfelsőbb Bírósági ítéletből, ami a témával kapcsolatban született, és azt egyértelműsíti, hogy a választás megtartásáért a munkáltató felel:

Idézet: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.10.411/2007/3. számú ítéletéből)

 

„(Az előbbi) szabály alapján a felperesnél munkavédelmi képviselő választást kell tartani, mert a törvény hivatkozott rendelkezése a választás megtartását kötelezővé teszi a munkavállalók létszámára tekintettel.

Minthogy a választás megtartása kötelező, és a választás megtartásának lebonyolítását és a feltételek biztosítását a törvény kifejezetten a munkáltató kötelezettségeként írja elő, a felperes (munkáltató) nem hivatkozhat arra, hogy e kötelezettség csak akkor terheli, ha a munkavállalók a választási jogosultságukkal élni kívánnak. Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető, e jog gyakorlásával kívánnak–e élni, a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja (az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Mt. 51. § - 51/A. §*).

Téves tehát az a jogszabály-értelmezés, miszerint a munkáltatót a választás megtartásának lebonyolítására vonatkozó kötelezettség csak akkor terheli, ha a választást a munkavállalók vagy a szakszervezet kezdeményezik. A törvény érintett rendelkezése ugyanis ilyen feltételt nem szab.”

 *Megjegyzés: Az ítélet 2007-ben született, azóta új Mt. (a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről) lépett hatályba. Az Mt. új § számozást kapott, az ítéletben lévő § számok a 2007. évben érvényes állapotnak megfelelőek.)

 

 Munkavédelem A-Z. - Arató Zoltán és Tövisházi Csaba