A célvizsgálat során a legjellemzőbb tevékenység szerint asztalos műhelyben történt a legtöbb ellenőrzés, ezt követi a bútorkészítő műhely és az egyéb munkaterület (pl.: építőipar, TMK műhelyek). A legkevesebb ellenőrzés „tüzép” munkahelyen került lefolytatásra, tekintve, hogy ezeken a helyeken sok esetben nem használnak faipari gépet.

A munkáltatók által elvégzett munkahelyi kockázatértékelés dokumentuma a vizsgált eseteknek majdnem felében, 49,66%-ában megfelelő volt, azonban a munkáltatók 36,45%-a nem teljes körűen végezte el a kockázatértékelést, 13,87%-uk pedig egyáltalán nem is készített kockázatértékelést. Gyakran megjelenő hiányosság, hogy a munkáltatók nem a teljes tevékenységére, a veszélyes gépekre, illetve a megmunkáló gépeken történő munkavégzéskor fellépő veszélyekre és azok megelőzéseinek lehetőségére kiterjedően mérték fel a kockázatokat.

Az egyéni védőeszközök juttatásának írásbeli szabályozása gyakran hiányos volt, mert nem tért ki pl. munkakörre és munkafolyamatra vagy a védőeszköz biztosítás egyéb feltételeire, de a munkáltatók a munkavállalók 97,18%-át ellátták megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszközzel.

A feltárt hiányosságok között gyakori volt az is, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a szabályozási dokumentum készítésébe nem vonták be, valamint a kiadott egyéni védőeszköz és a dokumentumban előírt egyéni védőeszköz eltért egymástól.

Az ellenőrzésekről kapott adatok alapján 6604 fő munkavállaló részesült teljes körű munkavédelmi oktatásban (86,39%), 916 fő (11,98%) nem a munkavégzés körülményeihez igazodó oktatást kapott, valamint 124 fő (1,62%) nem kapott vagy nem volt megállapítható, hogy kapott munkavédelmi oktatást.

A munkavégzés során használt munkaeszközökhöz a munkáltatók általában rendelkeznek üzemeltetési dokumentációval, azonban a vizsgált faipari gépek 2,81%-ánál (161 db munkaeszköz) volt tapasztalható e téren hiányosság. A régebbi gyártású faipari gépek (pl. Kiskőrös szalagfűrészgép) esetében gyakran előfordul, hogy nem rendelkeznek semmiféle üzemeltetési dokumentációval, valamint a külföldön gyártott munkaeszközök üzemeltetési dokumentációja magyar nyelven nem áll rendelkezésre. A munkáltatók általában nincsenek tisztában az Mvt. vonatkozó előírásával, miszerint a magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációról végső soron nekik kell gondoskodniuk és gyakran kifogásolják, hogy a költséges munkaeszköz beszerzés mellett további költséget jelent a számukra ezen dokumentáció lefordíttatása.

A veszélyes faipari gépek ellenőrzése során a kormánytisztviselők 327 db (6,91%) munkaeszköznél állapították meg, hogy a szükséges munkavédelmi üzembe helyezés elmaradt. Azon faipari gépek közül, ahol az időszakos biztonsági felülvizsgálat esedékes lett volna, 337 db (9,15%) gépnél a felülvizsgálatot elmulasztották.

Előfordult, hogy annak ellenére történt meg a munkavédelmi üzembe helyezés, hogy a gépről hiányzott a szükséges védőburkolat, védőberendezés.

Összességében elmondható, hogy a munkáltatók felől mutatott hajlandóság önmagában nem elegendő a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósulásához.

Ennek elsősorban a pénzhiány az oka. A munkáltatók jelentős része csak akkor fektet be valamibe, így a munkakörülmények fejlesztésébe is, ha nagyon szükséges.

A hatékony, következetes munkavédelmi hatósági ellenőrzésekre, az azok során megtett intézkedésekre a fentiek miatt feltétlenül szükség van, tekintve, hogy sok munkáltató az ellenőrzések hatására volt hajlandó komolyan venni a munkavédelmi kötelezettségeit.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Oxidációs és redukciós folyamatok veszélyei” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter