A kémiai kockázatértékelés szempontjai
A kémiai kóroki tényezők kockázatértékelése során a dolgozók által minden anyag vagy keverék biztonsági adatlapját be kell szerezni és annak alapján meghatározni, hogy a dolgozók milyen vegyi anyagok hatásának lehetnek kitéve a munkájuk során.
Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles a veszélyes anyag koncentrációját meghatározni.
A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos és csúcskoncentráció határértékeit a kémiai biztonságról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A veszélyes anyagok egy részénél a dolgozók szervezetébe jutott vegyi anyagot vagy abból a szervezetben keletkezett anyagokat (metabolit), illetve hatásukat kötelező időszakonként a dolgozóból vett mintából meghatározni (ezt nevezik biológiai monitorozásnak). Azt, hogy mely anyagok használata során kötelező biológiai monitorozást végezni, szintén a fent említett rendelet 1. számú és 2. számú melléklete tartalmazzák. Határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag használata esetén a munkáltató köteles a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.
Meg kell vizsgálni mindazt, ami a munkaterületen ténylegesen vagy egy szokásos munkafolyamat közben történik; fel kell térképezni a nem rutin és nem folyamatos, de tervezett, „szokásos” tevékenységeket (például: karbantartás, ki- és berakodás, mintavétel, változtatások a termelési szakaszban) vagy a nem tervezett, de előre látható eseményeket (például: a munkavégzés megszakítása műszaki hiba miatt).
Azonosítani kell azokat a veszélyeket, kockázati forrásokat, amelyek az egészségkárosodás lehetőségeit hordozzák magukban és kiemelt hangsúlyt kell helyezni azokra, amelyek valószínűleg magából a munkatevékenységből erednek.
A munkavállalókat az szerint azonosítani kell, hogy kik vannak egyáltalán kitéve potenciálisan veszélynek, kik vannak különösen kitéve a veszélynek és kik azok, akik például: érzékenyebbek egy adott veszéllyel/megterheléssel szemben, mint mások (sérülékeny csoportokba tartozók: terhes nők, szoptató anyák, nem régen szült nők, reproduktív korú nők, idősek, fiatalkorúak).
Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Előző cikkünket " Veszélyes anyaggal, keverékkel végzett tevékenység címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.
Kling Péter