A közfoglalkoztatás különös veszélyei

· a közfoglalkoztatottak gyakran hosszabb időre kiestek a munkából, ismeretük és gyakorlatuk az adott tevékenységre nem mindig van, a számukra új feladat és új környezet a figyelmüket megoszthatja, emellett egészségi állapotuk változó;

· a közfoglalkoztatottak motivációjának eltérő szintje is speciális kockázatot jelent, egyesek nem szívesen végzik az adott munkát, mások éppen a bizonyítási kényszer miatt túlzott, meggondolatlan felelősségvállalásuk miatt kerülhetnek veszélybe;

· a munkáltatóknak gyakran egyszerre nagyobb létszámú közfoglalkoztatottak egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételeit kell megteremteni, melyet ismeret vagy kapacitás hiányában nem tudnak azonnal megoldani.

A közfoglalkoztatottak tevékenységéért, biztonságáért, testi épségéért, egészségüket nem veszélyeztető munkakörülményekért a munkáltató felelős, a személyi felelősség alap esetben a munkairányítóé, ezért fontos tudni, hogy már munkakezdés előtt gondoskodni kell például:· a munkavégzés

o tárgyi (munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz),

o személyi (foglalkoztathatósági vizsgálat, szükséges létszám, előírt szakképzettség, oktatás),

o technológiai (munkamódszer, alkalmazott anyagok, gépkönyvi előírások),

o szervezési (munkairányítás, rendkívüli esetekre vonatkozó eljárások, munkaidő, pihenőidők) feltételeiről;

· munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek elvégzésének biztosításáról;

· a kockázatértékelés elvégzéséről.

Különösképpen fontos a kockázatértékelés elvégzése, ugyanis a várható veszélyek előzetes feltárása, a veszélyeztetettek, a veszély jellegének és mértékének azonosítása alapján meg kell határozni az összes szükséges intézkedést a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. Ennek során a hatályos munkavédelmi előírásokat alkalmazni kell, de indokolt lehet többletkövetelmények biztosítása is a már említett, közfoglalkoztatásra jellemző speciális jellemzők és veszélyek miatt.

A munkavédelemre vonatkozó alapvető szabályok

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A legfontosabb munkáltatói feladatok és felelősségi körök az alábbiak:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen.

 A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

Részletes tájékoztató a  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján olvasható.

Kling Péter