A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költségeinek becslése

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költsége jelentős méreteket ölthet az Európai Unióban. Egy most közzétett jelentésben erről olvashatunk.

A 27 tagú Európai Unióban 2007-ben 5 580 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg a munkavállalók 2,9%-a szenvedett olyan munkabalesetet, amely több mint három napos távolmaradást eredményezett.

Ezen felül egy 12 hónapos időszak alatt hozzávetőlegesen 23 millió munkavállalónak alakult ki vagy súlyosbodott valamely egészségügyi problémája a munkavégzés következtében. A nem megfelelő vagy hiányzó munkavédelemből fakadó munkahelyi sérülésekkel és megbetegedésekkel összefüggő, valamennyi érintettet érintő költségek pontos és átfogó becslése nemzeti vagy nemzetközi szinten összetett feladat. Ugyanakkor ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket lehessen bevezetni e szakpolitikai területen, elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók tisztában legyenek vele, milyen téren és milyen mértékben nem megfelelő vagy hiányos a munkavédelem.

A költségbecslés tekintetében a tanulmányok számos különböző módszert és megközelítést alkalmaztak. Ennek alapján a költségeket öt fő típusba sorolták:

- termelékenységi költségek: az eredmény- vagy termeléscsökkenéshez kapcsolódó költségek;

- egészségügyi költségek: közvetlen (például gyógyszerek) és közvetett orvosi költségek (például az ellátó személy időráfordítása);

- csökkent életminőség: az életminőség csökkenésének (például fizikai fájdalom és szenvedés) pénzbeli értékelése;

- adminisztratív költségek: az adminisztrációhoz kapcsolódó költségek (például társadalombiztosítási kifizetések kérelmezése vagy munkabaleset bejelentése);

- biztosítási költségek: biztosításhoz kapcsolódó költségek (például kártérítések és biztosítási díjak).

Ez az öt fő költségtípus tovább értékelhető azok viselője, vagyis azon négy érintett csoport szerint, amelyek a költségeket viselik:

- munkavállalók és család: az érintett személy és közeli hozzátartozói vagy barátai, akikre a sérülés vagy betegség kihatással van;

- munkáltatók: az érintett személyt foglalkoztató vállalat vagy szervezet;

- kormány: például a társadalombiztosítási kifizetések terén illetékes állami hatóság;

- társadalom: valamennyi érintett – a társadalomra gyakorolt hatás a baleset vagy megbetegedés összességében vett hatását jelenti, az érintettek közötti (egymást semlegesítő) transzferek kizárásával.

A következő időszakban is szükség lesz ilyen elemzésekre. A nem megfelelő vagy hiányzó munkavédelem költségei közé minden esetben be kell számítani három alapvető költségkategóriát: az egészségügyi költségeket (közvetlen), a termelékenységi költségeket (közvetett) és az életminőség csökkenését (immateriális). Amennyiben lehetséges, az elemzést ki kell terjeszteni az adminisztratív és biztosítási költségekre is.

A teljes publikáció letöltése PDF -formátumban innen lehetséges.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter