A munkavédelemről szóló törvénybe a 2008. január 1-től hatályos módosítást emelték be, amelyben rögzítették a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, és meghatározták a pszichoszociális kockázat fogalmát is.

Mvt. 87. § 1/H. Pszichoszociális kockázat:

a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A munkahelyi stresszt nem egyéni, hanem kollektív problémának kell tekinteni. A munkahelyi stresszt nem csupán munkavédelmi kérdésként, hanem komplex kérdéskörként kell megközelíteni.

Ide tartozik például:

- a munka szervezése,

- a munkaidő,

- a munkavégzés körülményei,

- a kommunikáció hiánya (mit várnak el a dolgozótól),

- a munkavállaló képességét meghaladó feladatok,

- a munkával való elégedetlenség,

- a foglalkoztatás bizonytalansága,

- a várható vállalati szerkezetváltás, stb.

 

A megfelelő intézkedések kiválasztása a munkaadó felelőssége.

A stressz csökkentéséhez olyan eszközök használata javasolt, mint:

- kommunikációs eszközök,

- a cég és a munkavállaló céljainak összehangolása,

- vezetői támogatás,

- a felelősségi körök elkülönítése,

- jobb munkaszervezés,

- a munkakörnyezet javítását célzó intézkedések.

 

Kling Péter