Csoportosítani a következők szerin lehet.

Megkülönböztethető fizikai és kémiai robbanás, aszerint, hogy a gyors energiaátalakulás fizikai vagy kémiai folyamat kíséretében vagy következményeként folyik-e le.

A kémiai robbanás lehet térrobbanás vagy kondenzált fázisú robbanás.

A térrobbanás olyan kémiai robbanás, amelyben a részt vevő anyagoknak legalább az egyike gáz halmazállapotú, tehát éghető anyagnak robbanásszerűen gyors oxidációja oxidáló hatású gázban vagy gőzben.

 Az oxidáló hatású gáz lehet pl. levegő, oxigéndús levegő, tiszta oxigén, klórgáz.

Az éghető anyag lehet gáz (pl. hidrogén, metán), gőz (pl. benzingőz, szerves oldószer gőze), szilárd anyag porfelhője (pl. liszt, éghető fémpor,  cukorpor), vagy finoman eloszlatott, éghető folyadék cseppjeiből álló lebegő köd (oldószerpermet, olajpermet stb.).

A felsorolt esetekben gáz-, gőz-, por- vagy ködrobbanásról beszélünk, mint kémiai jellegő térrobbanásról.

Térrobbanást okozhat valamely gáz vagy gőz gyors, robbanásszerű kémiai bomlása is. Őlyen pl. az acetilén “szétesése" szénre és hidrogénre.

A felsorolt térrobbanások bekövetkezhetnek zárt térben vagy szabadban.

Porfelhő szabadtéri térrobbanásáról a szakirodalom nem tesz említést, legfeljebb a porfelhő heves égése ismert nyílt térben.

A kondenzált fázisú robbanás a szilárd és folyékony robbanóanyag (pl. nitroglicerin, ipari robbanóanyag-keverék) robbanása.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A levegővel való érintkezés hatására meggyulladó anyagok” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter