Azbesztexpozícióval járó tevékenység
Az azbeszt okozta egészségkárosodás hosszú lefolyású, többségében halálos kimenetelű. Okozhat úgynevezett azbesztózist, mesotheliómát, amely a mell-, a hashártya daganatos betegsége és hörgő-, gyomor-, bélrendszer-daganatot is.
Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak, tűszerű kristályokból épülnek fel. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő úgynevezett léghólyagocskáiba is, ezeket átszúrva károsítják a mellhártyát.
A legveszélyesebb a szórt azbesztszigetelés, mivel a laza állagú anyagból az azbesztrostok sokkal könnyebben szabadulnak fel, mint az azbesztcement termékekből, amelyekben az azbesztrostok kötött állapotban vannak.
Vonatkozó jogszabály: az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet
3. § (1) Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellege és mértéke.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelésről a munkáltató - az Mvt. 70. §-ának megfelelően - konzultációt folytat a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt.
6. § (1) Az első kockázatértékelés eredményétől függően - a 7. § szerinti határérték betartása érdekében - a munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha
a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás, és
b) a megelőző két mérés során a légtér azbesztszennyezettsége nem lépte túl a 7. § szerinti határérték-koncentráció felét.
(2) A mintavételt úgy kell végezni, hogy az az egyes munkavállalókat érő azbesztexpozíció tekintetében jellemző legyen. A mintavételt a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel történő konzultációt követően kell elvégezni.
(3) A (2) bekezdés szerinti mintavételt, azbesztazonosítást, a (7) bekezdésben és a 7. §-ban meghatározott határérték betartására irányuló mérést a tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet.
A munkavégzést be kell jelenteni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékesMunkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságán.
Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Előző cikkünket " Rákkeltő, mutagén anyaggal végzett tevékenység” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.
Kling Péter