Szilárd test vagy folyadék égése csak a levegővel érintkező felületen indulhat meg. Az ilyen anyagok hővezetése és hőkapacitása túl nagy ahhoz, hogy az elektrosztatikus kisülés a gyulladási hőmérsékletig hevítse fel őket.

Ezért csak a gőzök, gázok és a lebegő folyadék- vagy porszemcsék esetén foglalkozunk az elektrosztatikus kisülés veszélyeivel.

A villamos kisülés hatására az anyagok meggyulladhatnak, ami két tényezőtől függ:

- minimális gyulladási energia ún. szikraérzékenység;

- gyújtóképes kisülés.

Szikraérzékenységen az anyag villamos kisülés hatására való meggyulladását értjük. Biztonságtechnikai szempontból a minimális gyújtási energia az az érték, amelynél az anyag már meggyullad.

A tiszta gáz-levegő vagy a tiszta éghető por-levegő keveréknél sokkal veszélyesebb a vegyes (hibrid) keverék Vegyes keverék jön létre, ha a robbanó-képes gáz- vagy gőzkeverék mellett lebegő éghető por vagy éghető folyadékszemcsék is jelen vannak a térben.

Az elektrosztatikai eredetű tűz és robbanás veszélye függ a környezet, helyiség, szabadtér tűzveszélyességétől. Ennek megítéléséhez a helyiségek kockázati osztályba sorolása ad támpontot:

NAK - nagyon alacsony kockázat,

AK - alacsony kockázat,

KK - közepes kockázat,

MK - magas kockázat

A minimális gyulladási energia alapján a szikraérzékenységi osztályokat szabvány rögzíti.

Az elektrosztatikus feltöltődés következményei elleni védekezés:

Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezési módjai rendkívül változatosak, ugyanilyen változatosak és különbözőek a veszélyhelyzetek is. Ezért a védekezés módjának kiválasztása előtt mindig meg kell vizsgálni azt az okot, amely a feltöltődést előidézheti.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Jelentés a munkavédelmi hatóság 2015. 1. félévi ellenőrzési tapasztalatairól” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter