Az elkövetkezendő szeptember, október hónapban a munkavédelmi szakmai tájékoztató elkészítésére én kaptam megbízást. A felkérésnek örömmel teszek eleget, de ugyanakkor átérzem a feladat nehézségét is. A nehézség abból adódik, hogy hasznos információkat jó színvonalon, hitelesen kell közvetítenem az olvasók felé úgy, hogy az minél több olvasót érdekeljen.

Természetesen nem lehet mindenki szájízének megfelelően megszólalni, de törekedni fogok arra, hogy minél több olvasó figyelmét elnyerjem. Mivel a munkavédelem fontos része az oktatás, illetve a munkavédelmi szakemberek és a vállalkozók időnként, akár egy munkamegbeszélésen rákényszerülnek a szereplésre, úgy érzem nem haszontalan, ha egy kicsit elidőzünk a fenti témánál. Az alábbiakban néhány példán keresztül szeretném bemutatni, hogy véleményem szerint mivel lehet ennek a feladatnak jól, vagy rosszul eleget tenni.

A hitelességről:

Egy sokszor hallott fizetett – célja szerint a munkavédelem népszerűsítésére hivatott - rádióhirdetés szövege pl. azzal kezdődik, hogy „programozó vagyok, imádom a munkámat…”

Ennek a mondatrésznek az őszintesége sokunk számára megkérdőjelezhető. Nézzük mi a véleménye a témáról, az nemzetközileg is elismert szerzőpárosnak, Dr. Klein Balázsnak és Dr. Klein Sándornak. Az „Ahogy nálunk történnek a dolgok… - A szervezeti kultúráról” című cikkükben az alábbi idézetet közlik:

„A vállalatok rengeteg energiát ölnek abba, hogy fokozzák alkalmazottaik lelkesedését. Ez igazán szép tőlük, de nézzünk szembe a tényekkel – dolgozni szar. Ha az emberek annyira szeretnének dolgozni, ingyen is csinálnák. Azért kell megfizetni az emberek munkáját, mert a munka messze nem tartozik az elképzelhető legkellemesebb időtöltések közé. Az … alkalmazottak akkor lelkesednek a legjobban a munkájukért, ha segítünk nekik, hogy minél hamarabb abbahagyhassák.”…

Ugyanarról a témáról, a munkavégzéshez való viszonyunkról láthattunk két merőben különböző véleményt. Az első szerintem mesterkéltnek ható, a való élettől elrugaszkodott.

Véleményem szerint a túlzó jelzők, állítások elvehetik a mondanivaló hitelességét, fenntartások nélkül hihető, hogy valaki imádja a szerelmét, gyerekeit, de véleményem szerint az emberek többsége legfeljebb csak szereti a munkáját. (Bár kétségtelen, hogy egyesek imádják a munkájukkal esetleg együttjáró hatalmat, de ez messze áll a munka lényegétől.)

A második vélemény sokkal őszintébb, és szókimondóbb, éppen ezért én hihetőbbnek, hitelesebbnek találom. Könnyebben tudok azonosulni a mondanivalójával. (Bár kétségtelenül egyesek számára túl „szabad szájúnak” hat.)

 

Példa a választott téma tömör megfogalmazására, és egyben olyan gondolatokra, amik hozzátartozhatnak egy vállalkozó és egy munkavédelmi szakember hitvallásához is

A munkavédelmi szakemberek munkája sokban hasonlít az építési ellenőrök munkájához, így azt hiszem Dr. Möller Pál hozzájuk intézet szavait a „munkavédelmisek” (és minden vállalkozó) is megszívlelheti - idézem:

 

„Az ellenőrzés hibái két véglet közt ingadoznak. Gyenge vagy nem elég gyakori ellenőrzés nem kényszeríti ki a megkívánható minőséget, nem biztosítja a … szükséges fegyelmet. Ha a vállalkozó nem ellenőrzi eléggé saját munkáját, sokat veszíthet kisebb munkateljesítmény, be nem tartott határidők, anyagpazarlás, utólagos javítási költségek révén.

Indokolatlanul szigorú, akadékoskodó ellenőrzés elmérgesíti a viszonyt a tervező vagy építtető és a vállalkozók, illetve a vállalkozók és a munkások között, anyagi kárt és késedelmet okoz mindkét félnek. Az együttműködés hiánya a minőségre is hátrányos és különösen az önérzetes, becsületes vállalkozó tűri nehezen az olyan ellenőrt, aki benne nem ügyfelet, munkatársat, hanem vádlottat lát.”

„Az ellenőrzés legnagyobb hibája, ha az ellenőr tudatlan vagy jellemtelen, ami gyakran együtt jár. Az ilyen ellenőr akadályozza a munkát rossz intézkedéseivel, és a felelősségtől való húzódozásával.”

„Egyáltalán kívánatos, hogy az ellenőrző műszakilag legalábbis egyenrangú, sőt lehetőleg magasabb rendű, tapasztaltabb és tekintélyesebb legyen az ellenőrzöttnél, különben működése

az ügyre káros, az ellenőrzöttre bántó lehet.”

 

A fent idézett - azt hiszem örök érvényű gondolatokat - Dr. Möller Károly: „Építési hibák és elkerülésük” című a Mérnöki Továbbképző Intézet 1943. évitanfolyamainak anyagához tartozó könyvében írta. Kiváló példája annak, hogy sokszor néhány mondat is elég lehet, egy hivatás szakmai és etikai alapszabályainak megfogalmazására. Ezeknek a szabályoknak betartását ajánlom a munkavédelem területén úgy a vállalkozóknak, mint a munkavédelmi szakembereknek.

 

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

 

Előző cikkünket „A faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról összefoglaló jelentés” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

 

Munkavédelem A-Z