A számítógépes munkahelyek kialakítása, a képernyők szabálytalan elhelyezése gyakran okoz fáradtságot, szemromlást, idegfeszültséget.

Vonatkozó jogszabály: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

1. A munkáltató a kockázat értékelés során vizsgálta-e az alábbi tényezők előfordulásának lehetőségét:

- látásromlást előidéző tényezők,

- pszichés (mentális) megterhelés,

- fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

2. Megfelelő munkáltatói intézkedés történt-e

- a munkaközi szünetek biztosítása végett,

- a maximálisan napi 6 órás képernyős munka betartatása végett.

3. A munkáltató [a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtakat is figyelembe véve] a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosánál kezdeményezte-e a munkavállalók szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévenként, illetve ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

4. A képernyős munkahely(ek) kialakítása teljes körűen megfelel-e a követelményeknek (például: képernyők és billentyűk, munkaasztalok és munkafelületek, munkaszékek, térkövetelmények, megvilágítás, tükrözés és fényvisszaverődés, zaj, klíma).

5. A kockázatbecslés akkor elfogadható, ha igazolhatóan kiterjed a következő lépésekre [5. § (1)]:

- a veszély azonosítása;

- az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;

- az expozíció becslése;

- a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter