Mindig a tényleges viszonyokat kell megvizsgálni, összehasonlítva a vonatkozó előírásokkal, korszerű megoldásokkal. Ha a munkahelyen technológiai utasítás van érvényben, meg kell vizsgálni azt is, hogy a valóságban hogyan végzik a munkát, eltérnek-e az írott utasításoktól. A kockázatértékelés során vizsgálni kell az eltérések okát, továbbá össze kell vetni a valóságos helyzet kockázatait az utasítások pontos megtartása esetén fellépő kockázatokkal.

Figyelmet kell fordítani az üzemeltetési dokumentációban rögzített minimális létszámra és annak összetételére is. Például gyakran csak az első műszakban dolgozik (és a délutáni vagy éjjeli műszakban nincs) villanyszerelő, karbantartó, emelőgép-, targoncakezelő. Ezáltal a többi műszakban szakképzetlen személyek végzik el a szerelést, karbantartást, emelőgép- vagy targoncakezelést, munkatársaikat és önmagukat is veszélyeztetve. Emellett a közép- és felső-vezetők általában az első műszakban vannak jelen a munkahelyen, emiatt esetenként a délutáni és főleg az éjszakai műszakban alacsonyabb a munkafegyelem.

Meg kell vizsgálni, hogy milyen esetekben kerül sor olyan műveletekre, amelyek rendszeresek ugyan, de eltérést jelentenek a napi rutintól. Az ilyen műveletek általában kockázatosabbak. Példa: karbantartási, tisztítási, szerelési, indítási/leállítási műveletek

Meg kell állapítani, melyek lehetnek a munkafolyamatban, technológiában fellépő nem rendszeres, de előre látható üzemzavarok vagy előírás ellenes munkavégzések. Példa: esztergakés törése, gumiabroncs defekt, munkavállaló fegyelmezetlensége

Amennyiben valamely munkaterületen, illetve tevékenység során egy új kockázatot tárnak/ismernek fel, akkor vizsgálni szükséges, hogy a hasonló munkaterületeken vagy tevékenységeknél előfordulhat-e ugyanaz a kockázat.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Milyen veszélyek fordulhatnak elő a munkahelyen?” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter