Rákkeltő, mutagén anyaggal végzett tevékenység
A munkáltatónak rákkeltő anyagokkal végzett tevékenység esetén a következőkben ismertetésre kerülő feladatai vannak.
Vonatkozó jogszabály: a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet.
4. § (1) Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, így
a) a veszélyt azonosítani,
b) elemezni az expozíció-hatás összefüggést,
c) expozíció becslést végezni,
d) értékelni a kockázatot (minőségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatározni).
(2) A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik
a) a rákkeltők azonosításáról,
b) a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő méréséről,
c) a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,
d) külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzéséről (a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becsléséről),
e) szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégzéséről,
f) a tevékenység során az 5. § (8) bekezdésében meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatásról,
g) a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról.
(3) A munkáltató - amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot - a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai - a munkavédelmi felügyelőség tájékoztatása mellett - jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.
(4) A kockázatbecslést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára.
(5) A kockázatbecslést, illetőleg a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A HM és az MH vonatkozásában a szolgáltatott adatok titokvédelmét a munkavédelmi felügyelőség biztosítja, melyet az adatszolgáltató jogosult ellenőrizni. Ennek elmaradása esetén az adatszolgáltatást a titokvédelmi követelmények biztosításáig az adatszolgáltató felfüggesztheti.
(6) A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába jutott valamennyi adatot, információt átadni.
5. § (6) Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést; a terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni. A
belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő becsült dózisát írásban dokumentálni kell.
(7) A rákkeltő okozta expozíciót a napi munkaidőre vonatkoztatva nyílt téren történő munkavégzés esetén is kétévente meg kell határozni vagy meg kell becsülni. Tartósan nyílt téren rákkeltővel foglalkoztatott munkavállaló esetében a rákkeltő okozta terhelés biológiai vizsgálatokkal történő becslését is el kell végezni.
Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Előző cikkünket "Munkabalesetek képekben- Mobildaru” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.
Kling Péter