Veszélyes anyagok kockázatbecslésére példa

Egy példán keresztül fogom ismertetni a veszélyes anyagok kockázatbecslésének felépítését.

I. Veszélyazonosítás: Vegyi anyagok

1. Felhasznált vegyi anyagok azonosítása.

2. Felhasznált keverékek azonosítása a biztonsági adatlap alapján, a keverékben lévő komponensek beazonosítása a „veszélyességi” osztályok/kategóriák szerint.

3. Rendelkezésre áll-e megfelelő biztonsági adatlap?

4. A felhasznált anyag éves mennyisége. Munkahelyenként a napi felhasználás. Felhasználás módja, körülményei.

5. Veszélyeztetettek azonosítása.

II. Expozíció-hatás összefüggés elemzése

Determinisztikus dózis-hatás összefüggés: A toxikológia szabályai szerint (a rendelkezésre álló irodalmi adatok segítségével) a determinisztikus dózis-hatás összefüggéssel jellemezhető anyagok esetében meghatározzuk az anyag(ok) hatástalan küszöbdózisát (lásd határérték), továbbá egészen a letális dózissal/koncentrációval bezárólag a különböző dózis/koncentráció szinthez tartozó hatásokat.

Sztochasztikus dózis-válasz összefüggés: A rákkeltők túlnyomó többsége genotoxikus, mutagén, vagyis sztochasztikus dózis-, illetve expozíció-válasszal jellemezhető (tehát küszöbdózis nincs). Sztochasztikus dózis-válasz figyelhető meg szenzibilizáló anyagok esetében is. Ezért a toxikológia szabályai szerint, a rendelkezésre álló irodalmi adatok segítségével egyrészt meghatározzuk az eltűrhető kockázati szintet (10 mikrorizikó), másrészt az anyagnak a már akut (esetleg szubakut) mérgezést okozó dózis/expozíció szintjét, illetőleg a két szint közötti dózisokra/koncentrációkra adott válaszok „mértékét” [a válaszoknak (például: daganatos megbetegedések kockázata) a populációban való százalékos előfordulását].

III. Expozícióbecslés

1. Expozíció mérése, vagy becslése:

- szennyezettségi szintek anyagfajták szerint,

- mérések gyakorisága,

- alkalmaznak-e biológiai monitorozást,

- ha nem volt mérés, mi indokolta?

2. Milyen tevékenységet végeztek?

Milyen a műszaki védelem?

Mely tevékenységhez használnak egyéni védőeszközt, a munkaidő x %-ában.

3. Volt-e a felhasznált vegyi anyaggal ok-okozati összefüggésbe hozott munkabaleset, vagy megbetegedés (foglalkozási megbetegedés, mérgezés, fokozott expozíció)?

Milyen egyéb megbetegedések sújtották a dolgozókat az utóbbi 5 évben (vagy 10 évben)?

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat adatait kell felhasználni.

4. Alkalmazott prevenciós eljárások:

- műszaki védelem leírása (szellőztetés, vegyifülke, műszaki védelem hatásfoka),

- szervezési intézkedések.

IV. Kockázatértékelés: kockázat jellemzés, számszerűsítés (a kockázat kvalitatív, kvantitatív meghatározása)

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A kémiai kockázatértékelés szempontjai” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter