Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. sz. melléklet III. rész 8.7.34. pontja határozza meg a vezetéktől betartandó minimális biztonsági távolságokat.

„8.7.34. Elektromos (villamos) szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni.

A biztonsági távolságok a következők: 

Névleges feszültség	Biztonsági távolság
1000 V-ig	1,0 m
1 kV-tól 110 kV-ig	3,0 m
110 kV-tól 220 kV-ig	4,0 m
220 kV-tól 380 kV-ig	5,0 m
Ismeretlen feszültség	5,0 m
*A rendelet nem hivatkozik rá, de Magyarországon van 750 kV-os hálózat is	A vezeték üzembentartója adja meg a biztonsági távolságot

 ------------------

*(a szerző megjegyzése)

 

1000V feszültségig jellemző szabadvezetéki hálózati képek (biztonsági távolság: 1m):

 

        

Kisfeszültségű hálózat csupasz vezetékkel, faoszloppal közvilágítási lámpatesttel


Kisfeszültségű hálózat szigetelt vezetékkel, betonoszloppal, közvilágítási lámpatesttel

 

 1 kV-tól 110 kV feszültségig jellemző szabadvezetéki hálózati képek (biztonsági távolság: 3 m):

Normál biztonságú hálózat háromszögű vezeték elrendezéssel (22 kV névleges feszültségű)


Fokozott biztonságú hálózat oszlopa háromszögű vezeték elrendezéssel (22 kV névleges feszültségű)

Háromszögű vezeték elrendezésű hálózat oszlopa  leesés gátlóval (22 kV névleges feszültségű)

Normál biztonságú hálózat oszlopa egysíkú vezeték  elrendezéssel (22 kV névleges feszültségű)

Fokozott biztonságú hálózat oszlopa egysíkú vezeték  elrendezéssel (22 kV névleges feszültségű)

Egysíkú vezeték elrendezésű hálózat oszlopa leesés gátlóval (22 kV névleges feszültségű)

Megjegyzés: mind a fokozott biztonságú szerelésnek, mind a leesés gátlónak életvédelmi szerepe van, mégpedig az, hogy egy szigetelő törés esetén a feszültség alatt lévő vezetékbelógása ne nőjön meg, ne „essen le a földig” a vezeték.
Bővebben: 
A vezetéket tartó szigetelők törése esetében a hibahelyen az „oszlopköz” megkétszereződik, ezért ott a vezeték belógása veszélyes mértékű lehet. Ez ellen vagy a szigetelőlánc megkettőzésével, vagy leesésgátló alkalmazásával lehet védekezni. Az ilyen szabadvezetékeket nevezik fokozott biztonságú, illetve különleges biztonságúaknak. A megkettőzött szigetelő egyik tagjának törése esetén a másik tag megtartja a vezetéket. Leesésgátló alkalmazása esetén szigetelőtörés esetén a leesésgátló tartja, közel az eredeti helyzetében a vezetéket. Ezzel nem nő meg a vezeték belógása, de a törött szigetelőhöz tartozó fázis a leesésgátlóhoz, vagy a kereszttartóhoz érve földzárlatos lesz.

110 kV-tól 220 kV feszültségig jellemző szabadvezetéki hálózati kép (biztonsági távolság: 4 m):

Nagyfeszültségű (132 kV-os szabadvezeték)

220 kV feszültség feletti jellemző szabadvezetéki hálózati kép (biztonsági távolság: 5 m – kivéve a 750 kV-os szabadvezeték):

A 750 kV-os szabadvezeték esetén a szabadvezeték üzembentartójától kell megkérni a biztonsági távolság méretét!

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet előírása, arra az esetre, ha a biztonsági távolságot nem lehet betartani: 

„8.7.35. Ha a 8.7.34. pontban meghatározott biztonsági távolságot nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni az áramütés veszélyének elkerülésére.

Az intézkedések lehetnek:

a) feszültségmentesítés;

b) a vezeték áthelyezése;

c) a vezeték elkerítése;

d) a földmunkagép munkaterületének lehatárolása”. 

  

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket „Nagyfeszültségű villamos hálózatok földzárlatvédelme, és az ebből adódó biztonsági kockázatok”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Munkavédelem A-Z