Villamos szabadvezetékek közelében végzett teheremelési munkák esetében betartandó biztonsági távolságok, és legfontosabb biztonsági szabályok

A legutóbbi cikkem „a villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint” címet viselte. Már abban jeleztem, hogy a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) is erre a rendeletre hivatkozik a szabadvezetékek közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Mai témám a fentiekhez kapcsolódóan a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés szabályozása az EBSZ szerint.
A legutóbbi cikkem „a villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint” címet viselte. Már abban jeleztem, hogy a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) is erre a rendeletre hivatkozik a szabadvezetékek közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Mai témám a fentiekhez kapcsolódóan a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés szabályozása az EBSZ szerint.
Az EBSZ I. fejezet 8. pontja tartalmazza az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat. Ezen belül a 8.6. alpont foglalkozik a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emeléssel. Az alábbiakban idézem a részletszabályokat:
„8.6.1. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön jogszabályban feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell biztosítani.*
A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról.
8.6.2. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell:
– hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani,
– hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag),
– hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat,
– a jelzőőr tartózkodási helyét.
A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
8.6.3. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.”
------------------------------
* A külön jogszabály ebben az esetben a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet.
Képek: szabálytalan személyemelés 22kV-os nagyfeszültségű szabadvezeték biztonsági övezetében.
A képek forrása: a Fővárosi Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség archívuma.
Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon a munkavedelem@vallalkozo.info címre, vagy hagyjon üzenetet a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Előző cikkünket „A villamos szabadvezetékek biztonsági övezetének terjedelme a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint.”címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.
Munkavédelem A-Z