Mi az a Hungarostudy?

A Hungarostudy vizsgálatok 1988 óta rendszeresen (1995, 2002, 2005/2006, 2013) adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról.

A vizsgálat nem csak az egészségi állapot felmérésére irányul, hanem kitér olyan speciális jellemzők vizsgálatára is, mint pl. az evészavarok, az alvási szokások, a családon belüli erőszak, a stressz különböző típusai (pl. munkahelyi, házastársi, férfi és női szerep-stressz), a lakosság depresszióval kapcsolatos előítéletei.

Az egyes Hungarostudy  vizsgálatokban közel 12-14 ezer embert kérdeznek meg, akik a magyar 18 évesnél idősebb lakosságot életkor, nem és terület szerint képviselik.

Mik a vizsgálat eredményei?

·      1960 és 2005 között a 40-69 éves magyar férfiak halálozása 12%-ról 16%-ra emelkedett, az ugyanilyen korú nők között 9%-ról 7,8%-ra csökkent.

Ha a számokat nézzük, ez döbbenetes: 2005-ben 11 395-tel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból, mint 1960-ban (20 736 férfi 1960-ban, 32 131 férfi 2005-ben).

·     A férfiak esetében a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínűségét, a súlyos depressziós tünetegyüttes ötször magasabb halálozási arányokkal járt együtt.

·      A szorongás 2,8-szor magasabb halálozási arányokkal járt együtt a férfiak esetében.

·      A rendszeres sport viszont ugyanilyen mértékű védőfaktornak mutatkozik.

·     A férfiak számára a házastárs igen komoly védőfaktor, akik feleségükkel éltek 2002-ben, kétszer kisebb valószínűséggel haltak meg azóta.

·    A nők esetében a tágabb társas kapcsolatokkal való elégedetlenség volt a legfontosabb veszélyeztető faktor, kétszer magasabb korai halálozási arányokkal járt együtt.

 Már megint a stressz….

Az idő előtti férfihalálozásnak a hátterében a krónikus stressz szerepe meghatározó.

Az 1960-as években a magyar férfiak életkilátásai jobbak voltak, mint Ausztriában vagy Angliában. Míg a 70 évnél idősebb magyar férfiak életkilátásai a rosszabb nyugat-európai arányoknak felelnek meg, a középkorú férfiak esetében ez a súlyos rosszabbodás csak a környezeti hatások és a stresszel való megküzdési készségek elégtelenségével magyarázható.

A kutatás stresszre vonatkozó további megállapításai a következők:

·    A munkahelyi stressz jó előrejelzője a hazai munkavállalók egészségének és jóllétének. A munkahelyi stressz  lehet a hátterében a depressziónak, a szomatikus tünetek súlyosságának, a kockázatos alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak is.

·      2006 és 2013 közötti a munkahelyi stressz a társadalom szélesebb rétegeit érinti (18,3% vs. 28,6%).

·      2006 és 2013 között mindegyik társadalmi csopportban megnövekedett a munkahelyi stressz tényezők jelenléte.

·  A 2013-as felmérés alapján a felsőfokú végzettség kisebb mértékben védőfaktor a munkahelyi bizonytalansággal szemben.

Hol lehet erről bővebben olvasni?

A felmérések eredményeiből három összefoglaló tanulmány kötet született:

1. Kopp M. szerk.: Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. utánnyomás 2009. 621 p.

2. Kopp M., Kovács M.E. szerk.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 551 p.

3. Kopp M., Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot, 2. kiadás. Corvinus Kiadó, Budapest, 1995.

Soós István

szakpszichológus

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.