Krónikus stressz

Sok sok minden kiválthat stressz állapotot, de mi történik a testünkkel, ha huzamosabb ideig stressz hatása alatt vagyunk?

A stressz reakció lefutása gyors, viszonylag hamar vissza áll a testünk egyensúlyi állapotba. Ha újabb veszélyhelyzetet észlelünk, akkor megint, automatikusan lejátszódik a stresszreakció. Annyiszor, ahányszor veszélyben látjuk magunkat. És akkor is, ha nem vagyunk fizikai veszélynek kitéve, csak valami fenyegetőre gondolunk.  Sőt akkor is, ha csak valamikor a jövőben fog bekövetkezni számunkra valami stresszkeltő.

 

 

A stresszreakció lefutása

 

A stressz hatására a szervezet működése megváltozik. Megkülönböztethető rövid- és hosszútávú hatás. A rövidtávú hatás veszély esetén az egyént menekülésre vagy harcra készíti fel. Ezután a szervezet visszaáll a stresszt megelőző állapotába.

 

De mi történik, ha a szervezetet huzamosabb ideig vagy erős stressz hatása alá kerül? Mivel a szervezet képes rugalmas reagálásra egy ideig fenntartja ezeket a felkészítő szervezeti reakciókat, de azt csak egy viszonylag rövid ideig tudja, mivel testünk korlátozott kapacitású, és hamar kimerül.


Ezt a reakciót írta le Selye János, és nevezte el Általános Adaptációs Szindrómának. Ennek három szakaszát lehet elkülöníteni:

 

1.         Riasztás szakasz

Az agyunk riadót fúj, ugrásra kész állapotba kerülünk.  Több vér kerül az izmokhoz, az agyhoz.

 

2.         Alkalmazkodás szakasz

Fokozódik a hormontermelés, a szervezet alkalmazkodik a megváltozott, “felhangolt” testi működéshez. 

 

3.         Kimerülés szakasza

A test összes energia tartaléka kimerül, súlyos megbetegedés következik.

 

Az életünkben folyamatosan jelenlevő stresszt nevezzük krónikus stressznek. Ezt élhetjük át, ha huzamosabb ideig vagyunk egy számunkra rossz munkahelyen, vagy kapcsolatban.

 

Ne feledjük, a stressz nem csak káros folyamatok elindítója, hanem az élethez szükséges aktivitáshoz nélkülözhetetlen. A stressz nélkül nincs élet, de a túladagolt stressz életveszélyes lehet.

A hasznos stresszt eustressznek, a károsat distressznek nevezte el Selye, de nagyon nehéz vegytisztán elválasztani a kettőt. A hétköznapi szóhasználatban a stressz alatt a distress használják a legtöbben.

 

Soós István

szakpszichológus

 

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.