Komoly stresszt jelenthet olyan munkahelyi konfliktus, melynek során a kollégák, vezetők hosszabb időn át zaklatásnak, inzultusoknak, esetleg teljes vagy részleges ellehetetlenítésnek tesznek ki egy munkatársat. A személyes romboló konfliktusoknak kitett emberek komoly testi tünetekről, pszichikus megbetegedésekről panaszkodnak és nem ritka ilyen estekben a pályaelhagyás sem.

Pszichoterrornak vagy lelki erőszaknak nevezzük az egy vagy több személlyel szembeni negatív, megfélemlítő, zsarnokoskodó magatartás ismétlődő mintáját, amelybe beletartozik mások minden apró mozzanatának bírálata, értékeinek és elismerésének elutasítása, mások lejáratása, és még egy sor más hasonló viselkedésforma.

A munkahelyi támadásoknak nem csak az egyén látja kárát, hanem az egyén munkavégzési hatékonysága és a szervezet működése is.

Ilyen esetekben csökken az ügyintézési hatékonyság, a probléma-felismerés és megoldások képessége, a döntési kompetencia, a munkával való elégedettség és végső soron nőhet a munkahelyről való kilépés szándéka is. Nyugat-európai felmérések szerint a dolgozó népesség mintegy 3-4%-át érinti ez a probléma.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem a személyes konfliktusok vagy támadások okoznak problémát, hiszen az velejárója minden emberi kapcsolatnak és munkahelynek, hanem a hosszan fennálló, folyamatosan megjelenő és ismétlődő inzultusok.

Nemek között nincs különbség, férfiakat, nőket egyaránt ér munkahelyi támadás. Az életkor azonban jelentős eltéréseket mutat, 20-40 éves kor között ritkábban fordul elő, mint az ennél idősebb korosztály esetén. Az esetek többségében azonos szinten dolgozó kollégák között fordul elő, de magas a száma azoknak az esteknek is, ahol a vezető vagy felettes inzultálja a beosztottját.

A pszichoterror folyamata

A pszichoterror általában 4 fázison megy keresztül, a konfliktus megjelenésétől egészen akár a kilépésig, a munkahely elhagyásáig.

A konfliktus

A személyes konfliktust követően rendszeres zaklatások következnek. Ez lehet pimaszkodás, „froclizás”, gúnyolódás. Egyszóval ellenséges, agresszív légkör alakul ki a pszichoterror áldozata körül, aki kezdetben biztosan védekezni próbál, melyre válaszul szociális izolációval, pletykálkodással-kritizálással reagál a környezet. Ez az érzelmileg felkavaró és egyben terhelő helyzet az egyént szembe fordíthatja a csoporttal, esetleg kirekesztheti onnan.

A pszichoterror beindul

A terror fokozatosan állandósul. Az egyén szociális kapcsolatai fokozatosan elapadnak, kétségbeesett és reményvesztett lesz. Különösen azért, mert felismeri, hogy senkitől nem kaphat igazán támogatást, segítséget. Ebben a fázisban jelentkezhetnek a pszichoszomatikus tünetek, folyamatos közérzetromlás és hosszan tartó betegállomány.

Téves feltételezés, bár elég gyakori, hogy a pszichoterror áldozatai olyan személyiséggel, esetleg személyiségzavarral rendelkeznek, ami önmagában kiváltja a támadásokat. Más szóval az áldozat az összeférhetetlen. Ilyen estetek is léteznek természetesen, de a pszichoterror oka nem ez, hanem mindig vezetési vagy a szervezeti hibák állnak a háttérben.

Jogsértések

Logikus lépésnek látszik, hogy a „bajok forrását”, azaz az áldozatot eltávolítják a munkahelyről. Ha ez nem megy törvényes úton, akkor jogsértéssel teszik ugyanezt. A dolgozónál megjelennek ekkor a munkahely elvesztésétől való félelmek, a felháborodás a sérelmekért eközben fokozatosan rosszabb és rosszabb pszichés állapotba kerül. Ilyenkor az áldozat vagy megpróbálja érvényesíteni a jogait és akár évekig tartó harcot vállal, vagy védekező stratégiával betegségbe, munkahely elhagyásba, munkahely változtatásba menekül.

Munkahely elhagyás

Sok eset végződik az áldozat munkából való kikerülésével. Ismeretesek a korai nyugdíjazás és a különböző betegségek következtében a rokkant nyugdíjazás.

Soós István
szakpszichológus

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.