Selye János a stressz fogalom atyja

1700 tudományos cikk, 39 könyv, 300.000 tudományos cikkben való idézés.......

Selye János tudományos munkája

 

Selye János az egyik legismertebb és legtöbbet idézett magyar tudós.

Több mint 1700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a stresszel kapcsolatban, több mint 300 ezer tudományos cikkben idézték kutatásait. Mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tudományos ismeretterjesztésre.

Tíz éven át rendszeresen jelölték Nobel-díjra, de végül nem kapta meg.

Világhírű, stresszel kapcsolatos vizsgálatait a kanadai McGill Egyetemen kezde el,  egy speciális női hormon felismerésének reménye vezette oda. A kutatás nem volt sikeres, de elvezette ahhoz a felismeréshez, hogy a szervezet a legkülönbözőbb károsító anyagokra ugyanazzal a hármas válaszsorozattal reagál.

·      Első lépésben az alarmreakció alakul ki, amely mindenképpen szükséges a veszélyeztető helyzetekkel való megbirkózáshoz.

·      A második szakasz az ellenállás fázisa, amely az alkalmazkodás szempontjából alapvető.

·      A harmadik, a kimerülési fázis a szervezet tartalékainak felélésével és az állat pusztulásával jár.

Erről a jelenségről szól 1936-ban a Nature című folyóiratban megjelent, ma is legtöbbet idézett tanulmánya. Ezzel a cikkel kezdődött a haláláig tartó stressz kutás, amit Montrealban az általa alapított és vezetett Institute of Experimental Medicine and Surgeryben, majd nyugdíjazásától az International Institute of Stress és a Hans Selye Foundation keretében végzett.

Bár a stressz fogalmat korábban is használták, ő adott új értelmezést és élettani tartalmat ennek az elnevezésnek. Kifejezetten büszke volt rá, hogy a stressz szó minden nyelvben polgárjogot nyert, nem találtak rá jobb kifejezést.

Kutatásai megalapozták a különböző környezeti hatások által kiváltott stresszbetegségek élettani mechanizmusainak vizsgálatát.

 

Selye János életútja

 

Selye János 1907. január 26-án született Bécsben, magyar édesapaapa és osztrák édesanya gyermekeként.

Édesapja, dr. Selye Hugó ezredorvosként Bécsben szolgált, majd Komáromba költöztek és ott folytatott orvosi praxis. gyakorlatot. Időskorára Budapestre költözött, ahol osztrák származású felesége, a feljegyzések szerint 1956-ban, a forradalom alatt golyótalálat következtében halt meg.

Selye János általános és középiskolai tanulmányait Komáromban végezte. A Bencés Gimnáziumban már hat nyelven olvasott és beszélt, bár gimnáziumi bizonyítványa szerint nem volt jó tanuló.

Orvosi diplomáját 1927-ben a prágai német egyetemen szerezte meg, a PhD-fokozatot ugyanott 1931-ben, majd 1942-ben a DSc-fokozatot a kanadai McGill Egyetemen. Egyetemi tanulmányainak egy részét Párizsban és Rómában folytatta, a későbbiekben is igen sokat utazott, és a legtöbb esetben az adott ország nyelvén fejtette ki kutatási eredményeit.

1931-ben Rockefeller-ösztöndíjat kapott a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem biokémiai osztályára, majd innen került át a McGill Egyetem biokémiai tanszékére.

 

 

Soós István

szakpszichológus

 

Amennyiben stressz témában konzultációra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1486 1800 callcenter-en keresztül.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]