Tavaly ősszel kezdődött egyeztetés az unióval az úgynevezett Partnerségi Megállapodásról (PM), július elsején pedig az EU visszajelzett, hogy befogadja a dokumentumot. A tárgyalások folytatódnak, így várhatóan novemberben tudják benyújtani a dokumentum végleges állapotát az Európai Bizottsághoz.   
Hamarosan elindul a társadalmi egyeztetése az operatív programoknak, az új pályázatok csak ezek után a folyamatok után jelenhetnek meg.

Az új uniós költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között a foglalkoztatás erősítése után a versenyképességnek a támogatása a legfontosabb cél az államtitkár szerint, éppen ezért a Magyarországnak jutó teljes összeg 15,46 százalékát költik erre, ami 1.124 milliárd forintot jelent.

Gazdaságfejlesztésre a pénzek 60 százaléka jut, ebből ösztönöznék azokat a cégeket, akik új piacok felé nyitnának, új fejlesztésben, bővítésben gondolkodnak.

Van olyan cég is, aki csak azért jelentkezik, mert az ingyen pénznek nem tud ellenállni, néha nem is átgondolt a fejlesztés, amire pénzt igényelnék.

Változások a támogatási formában

A támogatási formával kapcsolatban az államtitkár úr elmondta, hogy jelenleg a nem visszatérítendő támogatás van többségben, aminek a fő hátránya, hogy csak egyszer használható fel. Az EU éppen ezért most afelé húz, hogy több legyen a visszatérítendő forrás, amihez természetesen kedvezményes hitel és garancia kapcsolódhat - emelte ki az NGM szakpolitikusa.

A visszatérítendő források többször is felhasználhatóak, amihez segítséget nyújthat, hogy a tervek szerint az összes pénz 10 százaléka, mintegy 700 milliárd forint pénzügyi közvetítőkön keresztül kerülne a cégekhez, többek közt kedvezményes hitelen keresztül.

A magyar kormány is a visszatérítendő forrásokat támogatja, mivel ezeket az összegeket akár 2020 után is fel lehet majd használni.

A kkv-knak négy nagy problémaja van: a duális szerkezet, melyben az erős exportorientált nagyvállalati kör mellett csak a belső piacra termelő kis cégek vannak, a túl sok adminisztráció, az innováció hiánya, illetve a pénzügyi támogatás elégtelensége. De ezen kívül a támogatandó célok között említette a politikus a fiatal vállalkozások megsegítését, a beszállítók támogatását, illetve a gyors növekedés előtt álló cégek felkarolását.

További támogatott területek

Szeretnék ezen kívül a duális képzéssel is erősíteni a kkv szektort. A támogatások kiosztása során közel 700 milliárd jut majd a kutatás-fejlesztés támogatására, amibe ugyanúgy beletartozik a kezdő cégek inkubációja, mint az egyetemi-vállalkozási projektek megsegítése. Fontos cél még az energiahatékonyság javítása is, ezzel kapcsolatban pedig rengeteg a teendő, hiszen jelenleg a magyarországi épületek 70 százaléka nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, de a kkv-k sem mindig veszik figyelembe ezt az új fejlesztések során. Ennek megváltoztatására közel 500 milliárd forintot költhetünk az elkövetkező 7 évben, amiből évi akár 100 ezer lakást is fel lehet majd újítani, úgy, hogy a konstrukció kialakítása során figyelnek majd arra is, hogy sok lakáson van még mindig jelzáloghitel. Az infokommunikációs szektort 300 milliárdból támogatnák, de Cséfalvay hozzátette, hogy amennyiben találnak olyan célokat, melyeket érdemes támogatni, úgy akár meg is növelhetik az erre fordítandó összeget.