Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A VEKOP biztosítja Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.

A Közép-magyarországi Régió Magyarország legfejlettebb régiója, 2010-ben hazánkban, régiós szinten egyedül Közép-Magyarország GDP-je haladta meg (8,5 százalékkal) az uniós átlagot. Annak ellenére, hogy a KMR az ország területének mindössze 7,4 százalékát adja, itt él a teljes népesség közel 30 százaléka. A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét.

Ugyanakkor Budapesttel szemben Pest megye átlagos fejlettsége jóval alacsonyabb, emellett magát Pest megyét is markáns belső egyenlőtlenségek tagolják. A különbségeket érzékeltetik az egy főre jutó GDP adatok, munkanélküliségi ráta és a K+F ráfordítások eloszlása egyaránt.

Ezt a helyzetet, azaz a régión belüli egyenlőtlenség szintjét, jól jellemzi, hogy míg a fővárosban az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,3-szerese, addig Pest megyére vonatkozólag ez az adat nem éri el a 0,8-at (79,7 százalék). Az egy lakosra jutó beruházási összeg Budapesten kétszer akkora, mint Pest megyében. A Közép-magyarországi Régió összes K+F ráfordításának 95 százaléka Budapesten valósul meg.

Az infrastruktúra kiépítettségében és használatában is jelentősek az eltérések a főváros és Pest megye között. Az Információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúra kiépítettsége mindkét területegységben megfelelő, ugyanakkor az internet előfizetések népességre vetített száma 65 százalékkal magasabb Budapesten, mint Pest megyében.

Egyszerre kell biztosítani az ország legfontosabb és legfejlettebb gazdasági területének további fejlődését, versenyképességének növekedését, valamint azt, hogy több hagyományos, alacsony fejlettségű, lemaradó térség komplex problémáin túllépve képes legyen bekapcsolódni a modern gazdaság vérkeringésébe. Ez utóbbi célt a fejletlenebb területek közvetlen támogatásával, illetve a fejlettebb területeken végrehajtott fejlesztések tovagyűrűző hatásának erősítésével tervezik elérni.

A VEKOP a rendelkezésre álló forrásokat a következő három területre koncentrálja:

a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció);
a közösségi infrastruktúra fejlesztése;
a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése.

Prioritástengelyek és a hozzájuk tartozó specifikus célok:

1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése:

Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése;
Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása;
Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése;
Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése;
A tudásfelhasználás segítése (nagyobb számban jelennek meg a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek, és magasabb lesz a vállalkozások hozzáadott érték termelő képessége is);
A tudásáramlás erősítése (intenzívebbé válik a szektorközi tudásáramlás – vállalat- kutatóhely kapcsolatok – és technológiatranszfer;
A tudásbázisok megerősítése.

2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése:

Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása;
Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében;
Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében;
Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében.

3. Településfejlesztés:

A Közép-magyarországi Régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása.

4. Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD:

Foglalkoztatás-ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében;
A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal;
A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével.

5. Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása:

Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése;
Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései;
Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében;
Oktatási - nevelési szolgáltatások fejlesztése az intézményi háttér korszerűsítésével.

6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok:

Szociális intézményi háló fejlesztése;
A befogadó társadalom erősítése;
Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása;
A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése.

7. Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok:

A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása;
A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése;
Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése;
A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.

8. Technikai segítségnyújtás

A legtöbb forrás az 5. prioritástengely keretében a közszolgáltatások energia-hatékonysági célú fejlesztésére jut majd, nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 258 millió euró. Ezt követi az első prioritásban szereplő vállalkozások versenyképességének javítása a foglalkoztatás ösztönzésével, amely 177 millió eurós forrással rendelkezik. A Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok prioritástengelyre 143 millió euró, a Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok pedig 151 millió euró forrás jut.

Forrás: palyazat.gov.hu

Amennyiben pályázat témában tanácsra van szüksége, kérem, írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

BNG