Az adóalap meghatározásához a KIVA esetében a pénzforgalmi szemléletű eredményből korrekcióval jutunk el. Alapul vesszük a beszámoló pénzeszközök sorát, csökkentjük az előző beszámoló ugyanezen sorával és alkalmazzuk a korrekciós tételeket.

 

A korrekciós tételek célja, egyrészt hogy idegen források vagy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtása, értékpapír vásárlása) ne eredményezze a pénzforgalmi eredmény, így adólap, csökkenését. Másrészt, hogy a KIVA időszakát megelőzően felmerült, már KIVA-san jelentkező költségek, ráfordítások ne adódjanak a pénzforgalmi szemléletű eredményhez.

 

A korrekciós tételeknek két csoportja van, az egyik a csökkentő, a másik a növelő tételek. Ezek áltálában egy logikai tőről fakadnak, ami az egyik oldalon csökkent pl.: mint a hitel, a másik oldalon növel. Azaz, ha felveszem csökkenti a pénzeszközeim, hiszen nem az enyém majd vissza kell fizetnem, ha viszont én nyújtom, akkor még az enyém marad a pénz, valamikor visszakapom azért mert most nem szerepel a pénzeszközeim között.