Az egy magánjogi munkavégzési forma, önálló tevékenység, amelyet a Ptk. szabályoz, az munkajog és a TB szabályait nem lehet rá alkalmazni, a cél, hogy önállóan szervezett munkával saját erőből létrehozzon egy eredményt.

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Lényege a munkával elérhető eredmény.

 

Alvállalkozójáért a vállalkozó, ha jogosan veszi igénybe, úgy felel, mintha maga járt volna el, ám ha jogosulatlanul vesz igénybe alvállalkozót akkor felel minden kárért, ami e nélkül nem következett volna be. A mellérendeltség és a vállalkozó viszonylagos önállósága nem jelenti, hogy kizárt volna az utasítási jog, sőt köteles a megrendelő utasításait teljesíteni a vállalkozó (munkajogviszonyra emlékeztet), ám ezek az utasítások inkább minőségi kikötések és nem a munka megszervezésére vonatkoznak (tehát eltér a munkaviszonytól). A szakszerűtlen utasításra a vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt. A vállalkozás keretében végzett munkát lehet a megrendelőnél is teljesíteni (sokszor szükséges is, pl.: konyhabútor beépítése a megrendelő konyhájában történik) ekkor a megrendelő köteles alkalmas állapotban a helyet a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Ebből az látható, hogy maga a munkavégzés helye nem segít önmagában egy szerződés megítélésében, a körülményeket összességükben kell értékelni.