Végkielégítés (2) – részletes szabályok

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe az úgymond hosszú fizetés nélküli szabadságokat, azaz az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.
De 30 napon túl is számításba kell venni, az úgymond jogszerű távolléteket így:
- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó
tartamát.
Létezik emelt összegű végkielégítés! Ez a védett korhoz kapcsolódik.
A nyugdíj előtt álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül: ha a végkielégítésre jogosult és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkaviszonya. Ekkor úgymond plusz havi végkielégítéseket kap, amelyek mértéke szintén a megszűnő munkaviszonyban töltött időtől függ.
A végkielégítés mértéke legalább
háromévi, a munkáltatónál eltöltött munkaviszony után egyhavi,
tíz év után kéthavi,
míg húsz év után háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik.
Nem jár végkielégítés
Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor megvan a szüksége munkaviszony hosszúság és megszűnési feltétel mégsem kell végkielégítést fizetni.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
- a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Jár végkielégítés a munkavállalónak azonnali hatályú felmondás esetén is, ha annak oka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása.
Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/jog/vegkielegites-1
Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.