A melegüzemi munkakörülmények mind munkabiztonsági, mind munkaegészségügyi szempontból számos sajátossággal bírnak. 

A munkakörnyezet levegője az emberi szervezetre gyakorolt külső hatása abban nyilvánul meg, hogy érintkezve a testfelülettel biztosítja az életfolyamat során termelt hőmennyiség felesleges részének elszállítását, a szervezet hő-leadását. A hőleadás hővezetéssel, hőáramlással, légzéssel, izzadság párologtatásával és hősugárzással történhet. Ezek a hőleadási technikáknak a hatásossága alapvetően függ a munkakörnyezeti levegő hőmérsékletétől, a levegőáramlási sebességétől, a levegő relatív nedvességtartalmától.

A magas munkakörnyezeti hőmérséklet esetén a fizikai munkavégzés hőtermelése és a hőleadás hőcsökkentő hatása között az egyensúly felborulhat. Ekkor nagyon fontos a munkavállaló folyadékegyensúlyának a fenntartása, biztosítása, mivel a hőleadás egyetlen eszköze ilyen esetben a verejtékezés marad.

Egészségkárosodások megelőzése érdekében szükséges prevenciós intézkedések meghozatala szükséges.

1. Kollektív védelem biztosítása műszaki megoldásokkal (megfelelő légáram irány és sebesség, azaz megfelelő szellőzési rendszer kialakítása).

2. Hősugárzó felületek árnyékolása, szigetelése.

3. Munkaszervezési intézkedések meghozatala és fenntartása (pihenőidő közbeiktatása).

4. Egyéni védelem (védőöltözet megvédi a bőrfelszínt a hősugárzástól).

5. 0,1-0,2%-os konyhasós, szénsavas ásványvíz fogyasztása védőitalként.

6. Előzetes, időszakos orvosi vizsgálatok az igénybevétel nyomon követése érdekében

 A melegüzemek veszélyforrásainak általános jellemzője, hogy rendkívül súlyos következményekkel járhatnak.

- Égésveszély (folyékony fém, nagy hőmérsékletű anyagok, "fekete-meleg" anyagok, munkadarabok). Létrejöhet fröccsenéssel, közvetlen érintéssel, hősugárzással, illetve másodlagos baleseti hatásként, - pld. elesés, megcsúszás és beesés, stb. -.

- Gázmérgezés veszélye (a technológiai folyamatokhoz szükséges hő termelése gáz energiahordozó felhasználásával történik). Létrejöhet üzemzavarkor, szivárgásnál, karbantartásnál.

- Robbanásveszély (gáz energiahordozó felhasználása során üzemzavarkor, karbantartáskor, stb.).

- Villamos energia veszélyei (villamos energia felhasználása a hő termelő folyamatokhoz). Áramütéses balesetek, villamos ív okozta balesetek, másodlagos villamos balesetek.

- Zaj- és rezgésártalom. Jelentős energiák felszabadulása komoly zajhatással jár, illetve a kéz-, illetve egész test rezgés is megjelenhet a munkavégzés során.

- Légszennyezés ártalmai. Jelentős energia felhasználás mellet por szennyezés jöhet létre, illetve vegyi anyagok felhasználása során a vegyi anyag koncentrációk veszélyei. Kialakulhat technológiai eltérés, üzemzavar, karbantartás kapcsán.

- Anyagmozgatás veszélyei (nagy tömegek, magas hőmérsékletű tömegek logisztikája valósul meg). Fröccsenés, kiborulás és kifolyás, lezuhanás, stb.

- Veszélyes anyagok veszélyei (kátrány energiahordozó használata, kiegészítő tevékenységekhez felhasznált vegyi anyagok, rákkeltő anyagok, stb.).

- Magasból való leesés veszélyei (üzemcsarnokok méretéből adódóan magasban végzett munkavégzés).

- Beesés veszélyei (technológiát szolgáló tárolók, bunkerek, üzemeltetése, karbantartása, tisztítása).

- Sugárveszély (mennyiségek, méretek méréséhez használt sugárforrások lehetnek  jelen).

- Munkaélettani hatások (hőmunka, kifáradás, stb.).

A bekövetkezhető balesetek, foglalkozási megbetegedések vonatkozásában az elővigyázatosság elvét kell követnünk, azaz a legrosszabb lehetőséget számba véve  kell a szükséges megelőző intézkedéseket meghozni.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " A munkavédelmi ellenőrzés tapasztalatairól 2014. I. negyedév” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter