Csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha az ellátandó tevékenység jellege és az adott foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei ezt lehetővé teszik. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján a szerződés típusát közös akarattal megválaszthatják. Például a társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. Az is elképzelhető, hogy a munkaviszonyban álló felek az elvégzendő munka természete folytán – megállapodással – utóbb polgári jogi jogviszonyt is létesítsenek.

A munkavállaló a munkaviszonya mellett más tevékenységre megbízási szerződést is köthet munkáltatójával, ami nem jelent színlelt szerződést, például ha a megbízási feladatok a munkaszerződésében meghatározott feladatkörtől egyértelműen elkülöníthetőek, a bízottnak a megbízási szerződésben meghatározott tevékenységét munkaidőn kívül kell elvégeznie.

A típusszabadság viszont semmiképpen nem jelenti azt, hogy a polgári jogi szerződéssel létrehozott jogviszony tényleges tartalma ellentétbe kerüljön választott típusával. Mert ha a felek jogviszonya a megnevezett jogviszonytól eltérő, más típusú jogviszony tartalmi elemeit foglalja magában, a megkötött szerződés színlelt, azaz semmis. Ebben az esetben a szerződést, illetve a jogviszonyt az általa leplezett szerződés - esetleg munkaszerződés alapján - kell megítélni. Ha például a munka természete nem zárja ki a vállalkozási jogviszony létesítését, akkor is megítélésénél annak van jelentősége, hogy a foglalkoztatásban melyik jogviszony elemei érvényesültek-e.